2017. november 30., csütörtök

Székesfehérvár és a Velencei-tó

A város fogadott fia vagyok. Itt diplomáztam, és jólesett visszatérni egy sűrű évre. Székesfehérvár vezetése és a helyi turisztikai egyesület segítségével ugyanis tavaly nekiláttunk, hogy elkészítsük a város útikönyvét. Egy jó tempóban fejlődő település látnivalóit és programjait rendeztük kötetbe.

Sokat dolgoztunk. Korrektor, térképész, tördelő, lektor, pilóta, grafikus, szervezők. Nem ebben a sorrendben, de ennyien. Nekem a fotók készítése és a könyv megírása maradt. A felderítő munkában gyakorlott turisztikai tesztelőim, Flóra és Sára lányom segített.



Büszkék vagyunk az eredményre. Hamarosan egy 288 oldalas, színes, fotókban gazdag, cérnafűzött, lakkozott borítójú kiadványt szállítunk az ország könyvesboltjainak polcaira. Reményeink szerint sok ezer olvasót csábítunk majd a városba, vagy legalábbis megismertetjük velük Székesfehérvár régi-új kincseit.

Az útikönyvvel elsősorban az érzelmeket céloztuk meg. Kevesebb évszám, több fotó, több személyes tapasztalás. Csak annyit írtunk, amennyiről úgy hisszük, valóban magához veszi az átlagolvasó. Székesfehérvár fő látnivalói és programjai mellett feltérképeztük a Velenvei-tavat, illetve a város holdudvarának néhány jeles képviselőjét. A kötetbe énekeltünk egy klassz bringatúrát, és elhelyeztünk négy térképet is. Bemutatunk nagy és kicsi szolgáltatókat, ismert és kevésbé ismert látnivalókat - fő rendezőelvnek a turisztikai szempontokat és a kiadvány frissességének hangsúlyozását választottuk.



Belefért-e minden? Dehogy. A terjedelmi korlát mindig szigorú szerkesztőnk.

Ám az útikönyv, mint azt sorozatunk többi tagja jól mutatja, organikus szerkezet: él és fejlődik. Jön majd a második és a harmadik kiadás, meg a többi. Az első kiadás remek halász, jól begyűjti a visszajelzéseket. Megnézzük majd, nyomtatásban is működik-e minden fotó, elkapjuk az esetleges sajtóhibák grabancát, fürkész tekintettel méricskéljük a képek és a szöveg arányát, pótolunk vagy cserélünk kimaradókat - Lépcső utcától a felújított Sóstói tanösvényig. Ha valahol kevés az adat, kiegészítjük, ha másutt sok, majd megvágjuk.

Ám most mindenekelőtt örvendünk és szeretettel kínáljuk portékánkat helyieknek, utazóknak, vagy éppen a város távol élő szülötteinek.

A papír e napon még a nyomdagépek hengereit nyögi, ám hitünk szerint december 8-án a kész kötetekkel megrakott teherautó tolatókürtje csipog a kiadónk portája előtt.

Ezúton is köszönöm a munkában részt vevők fáradozását!

Zsiga Henrik
író, a város fogadott fia


Köszönünk minden megrendelést, a köteteket szívesen dedikálom!
Javaslatok, kérdések: henrik@zsiga.hu



2017. május 5., péntek

ShopDesign

Egy szép könyv. Igyekeztem nem rontani a fotókon a szöveggel. Két óra múlva megyek átvenni a nyomdában. Csiszér Tamással közösen készítettük a kötetet - az általa tervezett üzleteket énekeltük meg a lapokon.

Jövő héttől keresheted a boltokban.


Néhány napja, fűtő türelmetlenségem már a gépek mellé vezényelt:








2015. május 6., szerda

Veszprémi história

Felkérést és szabad kezet kaptam, hogy a veszprémi Historia-vendéglátóegységeket megénekeljem egy vaskosabb kiadványon.

Hotel Historia, Hotel Historia Malomkert és Historia Hangvilla Étterem - az egységek nevei fölöttébb hasonlóak, nehezen kommunikálhatók, úgyhogy az öreg épületeket inkább egy-egy elemhez kötöttem: a dombon álló Historiát a Földhöz, a Malomkertet a Vízhez, a Hangvillát a Levegőhöz.

És hogy ne a szokásos dögunalmas lexikális sorok dörögjenek a narrátortól, vagyis tőlem (...az épület 1976-ban épült, copf stílusban, bejáratánál bámulatos akármi látható blablabla...), inkább felkértem az épületeket, meséljék el maguk a történetüket!

A többi leírást pedig egyszerű nyelvezettel közelítettem, semmi ciráda, öntömjénezés. Máglyára a szirupos melléknévhalmozással! (lenyűgöző, fantasztikus...)

Sokat dolgoztunk, megérte, szerintem klassz lett ez a kiadvány. A fotók is elsőosztályúak - kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nem én készítettem őket.

Nézzétek, olvassátok, alább néhány oldalpár! És persze tessék betérni egy ebédre, kávéra, koncertre!












2015. április 29., szerda

Balaton 2.0 - tessék, csak tessék!

2014 nyarán piacra úszott balatoni útikönyvem, amely hosszas töprengés, szakálltépés után a frappáns Balaton címet kapta. Jó, megtoldottam egy alcímmel: Új utak, friss élmények.

Ez tavaly nyáron történt, azóta sok víz lefolyt a Sión. A könyv pedig, mint a kisgömböc, kikerekedett, újabb oldalakkal bővült, és kihajózott a 2., bővített kiadás. Nem bíztam a véletlenre - olyan gasztronómiai nagyágyúk masíroztak az új kiadványba, mint a veszprémi Oliva étterem, a Chianti étterem, vagy épp a Bellamia fagyizó. Ide kéredzkedett a füredi Koczor pincészet, meg persze Liszkay úr monoszlói miniparadicsoma. A Vass-gyűjteményt említettem?

Alaposan megismerkedtem a balatoni hajózással is, megvizsgáltam, miféle szolgáltatásokkal delejezi a tó népét a Bahart Zrt.

Szóval van újdonság bőséggel.
A könyv sok helyütt kapható, de végső elkeseredésedben közvetlenül tőlünk is megrendelheted:
BALATON - Új utak, friss élmények

És tessék az új úti célokból egy kisebb csokor:












2014. április 1., kedd

Balatoni útikönyv tördelése - színek, betűk

A kézirat kész. Tizenkétszer újraírva. Élesszemű korrektor felülvizsgálta. Turbósebességbe kapcsoltuk a tördelést, ami a szokásos, már-már unalmas kilátástalansággal terpeszkedik körülöttünk. Fontkészleteket tesztelünk. Az egyes balatoni mikrorégiókhoz színeket keresünk - hogy áttekinthetőbb legyen. A toszkánás útikönyv rengeteg tapasztalatot adott, de akad új kihívás, megoldandó feladat bőven.

Melyiket párosítsam a fonyódi térséghez? És a Kis-Balatonhoz?

És a Káli-medencéhez?

Települések felcímkézése...

Térkép 1.0 - a színek majd a fenti színeket veszik fel

Tipográfiai tanulmányok. Melyiket szeressem?

Tipo 1.

Tipo 2.

Tipo 3.

Tipo 4.

Megszokott küzdelem a borítóval. Csíraállapotú változatok.

Már most van vagy 50 tervecske...

Borítókiosztás, 1.0

Terv 3D-ben

...és 2D-ben

Vagy ezt a fotót válasszam?

Vagy legyen fotódömping?